Kalotaszeg

parna


Kalotaszeg történeti-néprajzi táj Erdélyben, Kolozsvártól nyugatra.
Délen a Gyalui-havasok északi, nyugaton a Vlegyásza-havas és a Meszes-hegység keleti vonulata fogják közre. Ma 34 egészben vagy részben magyarlakta falu tartozik Kalotaszeghez. Vásáros központja Bánffyhunyad, nevezetes falvai: Magyarvista, Méra, Gyerővásárhely, Kőrösfő,  Magyar-gyerőmonostor, Magyarvalkó, Kalotaszentkirály.


Kalotaszeg három jól elhatárolható területre oszlik: a havasok alatti Felszegre, az Almás-patak melletti Alszegre és a Kolozsvár közelében fekvő Nádasmentére. Kalotaszeg Erdély azon vidékei közé tartozik, amelyeken legkorábban települt meg a magyarság. A betelepülés nyugatról, a Sebes-Körös völgyén történt.
A XVI. században még élt a hajdani egységes Kalota-vidék neve a Nagyvárad melletti Kiskalota és a Sebes-Körös bihari völgyében húzódó Közép-kalota tájnevekben. Ekkor még csupán a Bánffyhunyad alatt összeömlő Körös és Kalota patakoktól közrefogott kis háromszögletű területet hívták Kalotaszegnek. A kora Árpád-korban (X-XII. század) az Alszeg és a Felszeg Bihar vármegyéhez tartozott, és a váradi püspökség kalotaszegi főesperességét alkotta. Fontos hadi út mellett feküdt, így a XVI-XVII. században sokat szenvedett és pusztult a háborús időkben, különösen a II. Rákóczi György lengyelországi hadjáratát megtorló török-tatárjárástól és a Várad elestét (1660) követő török portyázásoktól.
Kalotaszeg parasztsága elsősorban földművelésből él, de sovány földjei miatt régóta foglalkozik fakitermeléssel, szarvasmarha-tenyésztéssel, háziiparral. Népművészete igen gazdag (építkezés, viselet, hímzések, faragás).
Kalotaszeg népe a XVI. század óta református hitű - s a díszítmény közé nevüket és az évszámot is feljegyezték. Ezzel értékes adatokkal járultak a XVI-XVIII. századbeli kalotaszegi kultúra történetéhez. A kalotaszegi népművészet felfedezésével kezdődött a magyar népművészet felfedezése az 1880-as években. A kalotaszegi népi díszítő művészet olyan művészeti alkotásokban jelenik meg, amelyet saját részükre, vagy rokonaiknak, ismerőseiknek készítenek a falusiak. Ide tartoznak ugyanakkor a kismesteremberek (szűcs, szűrszabó, fazekas, asztalos) termékei is.
Mesteri hímzések legfinomabb fajtáit a maga és férje ruházatára szánja a kalotaszegi asszony. Viseletük a magyar népművészet legékesebb virága, és a kalotaszegi nép fejlett, ősi kultúráját bizonyítja.

Fogyjunk együtt egészségesen!

dieta

        Kapcsolat

    Receptjeinkkel és az ajánlott élelmiszerekkel egészségesebb és karcsúbb lehet!

                  csobogo@csobogo.hu

You are here