Böjti időszak

bojtiidoszak

Az esztendő bizonyos időszakában a hét három napján: szerdán, pénteken és szombaton  böjtöt tartottak.

Eredete a kereszténység első századaiba nyúlik vissza, amikor a keresztények a hét két napját, szerdát és pénteket Krisztus szenvedésének emlékére böjttel ülték meg. A két naphoz még a vasárnap vigíliája, a szombat kapcsolódott. A kántorböjtök példájára a nép körében gyakorlattá vált, hogy az esztendő minden hetének szerdáján, péntekjén és szombatján böjtöt tartottak. Ez a heti háromnapos böjt a századforduló táján a római katolikus falvakban még általános volt, de csak a húsételtől való tartózkodást jelentette. Ez a magyarázata annak, hogy parasztságunk étrendjében ezeken a napokon csak a levesek és a tésztafélék kaptak helyet.

Magyarországon már Szent István,  I. törvénykönyvébe belefoglalták a böjti időszak és a péntek megszegéséről hozott határozatot.

Magyarországon 1074-1526 között újabb böjtöket vezettek be. Ezek voltak: Szent István király és Szent Gellért vértanú vigiliái, Szent Márton ünnepe előtti három nap, Szent Péter ünnepe előtti három nap.

Különös szigorral ügyeltek arra, hogy a kántorböjtöt mindenki megtartsa. Aki ezt megszegte azt 12 napra kalodába zárták. Ezt a törvény Szent László király hozta. A régi törvények közül érdemes lenne néhányat ma is megfontolni. Sok bajtól, betegségtől óvná meg az embereket akár saját maguktól is.

Fogyjunk együtt egészségesen!

dieta

        Kapcsolat

    Receptjeinkkel és az ajánlott élelmiszerekkel egészségesebb és karcsúbb lehet!

                  csobogo@csobogo.hu

You are here